Csak nekem vannak gondjaim a közösségi fogmosással?
A fogmosás egy intim esemény. Egy magányos légyott, egyszereplős rutinfeladat. Az ember megtanulja és onnantól kezdve egy életen át egyedül műveli. Nem vonunk be senkit a szánkba, nem újságoljuk senkinek, mi a helyzet a fogainkkal. Ezekkel a dolgokkal úgy vagyunk, mint a bunkó pincér borravalójával. Megtartjuk magunknak.
A fogszabályzómmal igyekszem tartani a minden evés után súrolás ütemtervet. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább kétszer a munkahelyemen kell lebonyolítanom a fent említett privát műsort. Egy multicégnél dolgozom, ahol rengetegen vagyunk egy irodában. Először ez is gondot jelentett, lapítva, belső szégyenérzettől fűtve osontam ki az asztalok között a mosdóba, amit naponta több százan látogatnak meg rajtam kívül.
Az első alkalmakkor meghunyászkodtam, a sarokba húzódva igyekeztem minél láthatatlanabb maradni és közben túlesni a tisztogatáson. Aztán fokozatosan elengedve a rossz érzéseimet, ma már feszesen-peckesen, kezemben a szettel vonulok ki, büszkeséggel tölt el, hogy nekem legalább annyit jelent a fogak védelme, mint a cégemnek az adatvédelem. És most már megnyílok, ami szerintem a férfi WC-ben azért lényegesen nehezebb, mint a nőiben (ez a mondat így visszaolvasva már nem tűnik olyan szerencsésnek, de már mindegy). Szóval az, hogy férfiként az én rituálémat beviszem a közösségbe, ez létrehoz sokak számára egy csatornát. Amúgy nem jönnének oda, hogy "helló, nekem is volt szabályzóm, nézzem csak a tiedet", viszont így számos ilyen megesik. És ez jó. Ez építő. Férfiak között különösen, mivel a férfi büszkesége sok mindennek a gátja. Viszont ez így közösséget, közösségi élményt teremt.
Amivel még mindig küzdök az otthonon kívüli fogmosások alkalmával, az az eszközök tárolása. Ugyanis van énnékem egy vízhatlan, légmentesen záródó tasakom (azon gyorsan túlléptem, hogy nejlonzacskóval villogjak). Ebben van minden szükséges: fogkefe, fogkrém, fogköztisztító, szájvíz, kistükör, gumi és még sokan mások.
A fő hátránya ennek a konstrukciónak pont az előnye. Légmentesen zár, így ami benne van, vizes marad, két használat között állott szagúvá válik minden. Az utazó fogkefe, amiről korábban már írtam, eleve önmaga egy hatalmas baki, mivel ha összezárod, soha nem fog kiszáradni. Eszembe jutott, hogy lyukakat vágok a zacskó oldalára. Így lesz egy vízhatlan, légmentesen záródó zacskóm - lyukakkal. A hülye tárgyak világbajnokságán biztos felférne a dobogóra a tűzálló gyufa és a koffeinmentes kávé mögé.
Felvetettem a problémámat a Fogszabályzós Klubban, ahol a sorstársak készségesen adtak jó pár tanácsot - bár a többségét nem tudom kivitelezni.
- rázogassam ki a vizet a kefékből - ha voltatok már nyilvános WC-ben, tudjátok, néha 4-5 ember is áll egy mosdónál kézmosáshoz. Szóval ott nem rázogatsz.
- tegyek egy törülközőt a tasakba és abba töröljem meg az eszközöket - ez odáig rendben is van, de a törülköző hogy fog kiszáradni?
- hagyjam a fogkefét az asztalomon vagy a mosdóban egy pohárban - ahogy mondtam, közel 1500-an dolgozunk az épületben, nagy a jövés-menés. Minden diszkrimináció nélkül mondhatom, ennyi ember között önkéntelenül is akad jó pár, akire egy egéralátétet nem bíznék rá, nemhogy a fogkeféimet
- hagyjam a fogkeféket és egyenesen a szájzuhanyt használjam benn a munkahelyen - ha elolvassátok a szájzuhanyról írt élményeimet, rájöttök, ez miért nem játszik
Tehát nem lettem sokkal okosabb. Úgyhogy továbbra is várok minden javaslatot, hogyan lehetne gördülékenyebbé tenni a házon kívüli fogtisztítást!
Köszönöm, hogy elolvastad a posztot, kövess Facebookon és Instagramon is!
